한국어
中文1. Csere módszer
(1) A csere módszere a rossz felszíni alaptalaj eltávolítása, majd jobb tömörítési tulajdonságokkal rendelkező talajjal történő visszatöltés a tömörítéshez vagy döngöléshez, hogy jó hordozóréteget képezzenek.Ez megváltoztatja az alap teherbírási jellemzőit, és javítja annak deformációgátló és stabilitási képességeit.
Építési pontok: ássuk ki az átalakítandó talajréteget és ügyeljünk a gödör szélének stabilitására;biztosítsa a töltőanyag minőségét;a töltőanyagot rétegenként kell tömöríteni.
(2) A vibrocsere-módszer egy speciális vibropótló gépet használ a nagynyomású vízsugarak alatti rezgéshez és öblítéshez, hogy lyukakat képezzen az alapon, majd a lyukakat durva adalékanyaggal, például zúzott kővel vagy kavicsokkal töltse ki, hogy kialakuljon. egy cölöptest.A cölöptest és az eredeti alaptalaj egy kompozit alapot képez az alap teherbírásának növelése és az összenyomhatóság csökkentése érdekében.Építési óvintézkedések: A zúzottkő cölöp teherbírása és lerakódása nagymértékben függ a rajta lévő eredeti alaptalaj oldalirányú terhelésétől.Minél gyengébb a kényszer, annál rosszabb a zúzott kőhalom hatása.Ezért ezt a módszert óvatosan kell alkalmazni, ha nagyon alacsony szilárdságú puha agyag alapokon alkalmazzák.
(3) A döngölési (préselési) helyettesítési módszer süllyedő csövekkel vagy döngölőkalapácsokkal csövek (kalapácsok) talajba helyezésére szolgál, így a talaj oldalra préselődik, a csőbe kavicsot vagy homokot és egyéb töltőanyagokat helyeznek (vagy döngölnek). gödör).A cölöptest és az eredeti alaptalaj összetett alapot képez.A préselés, döngölés következtében a talaj oldalirányban összenyomódik, a talaj megemelkedik, a talaj többletpórusvíznyomása megnő.Amikor a felesleges pórusvíz nyomás eloszlik, a talaj szilárdsága is ennek megfelelően nő.Építési óvintézkedések: Ha a töltőanyag jó vízáteresztő képességű homok és kavics, akkor jó függőleges vízelvezető csatorna.
2. Előtöltési módszer
(1) Terhelési előfeszítési módszer Épület építése előtt ideiglenes terhelési módszerrel (homok, kavics, talaj, egyéb építőanyagok, áruk stb.) az alapzatot terhelik, bizonyos előterhelési időt biztosítva.Miután az alapot elősajtolták, hogy elkészüljön a beültetés nagy része, és az alap teherbíró képessége javuljon, eltávolítják a terhelést és megépítik az épületet.Építési folyamat és kulcspontok: a.Az előfeszítő terhelésnek általában egyenlőnek vagy nagyobbnak kell lennie a tervezett terhelésnél;b.A nagy felületű rakodáshoz dömper és buldózer együttesen használható, a szuperlágy talajalapokon az első szintű rakodás könnyű gépekkel vagy kézi munkával végezhető;c.A rakodás felső szélessége kisebb legyen, mint az épület alsó szélessége, az alját pedig megfelelően meg kell nagyítani;d.Az alapra ható terhelés nem haladhatja meg az alapozás határterhelését.
(2) Vákuumos előfeszítési módszer A puha agyagos alap felületére homokpárna réteget helyezünk, geomembránnal lefedjük és körbezárjuk.Vákuumszivattyút használnak a homokpárna réteg kiürítésére, hogy negatív nyomást képezzenek a membrán alatti alapzaton.Az alapozásban lévő levegő és víz elszívása során az alaptalaj megszilárdul.A konszolidáció felgyorsítása érdekében homokkutak vagy műanyag vízelvezető táblák is használhatók, azaz homokkutak vagy vízelvezető táblák fúrhatók a homokpárna réteg és geomembrán lerakása előtt, hogy lerövidítsék a vízelvezető távolságot.Kivitelezési szempontok: először függőleges vízelvezető rendszert kell kialakítani, a vízszintesen elosztott szűrőcsöveket csíkokba vagy halszálka formákba kell temetni, a homokpárna réteg tömítőmembránja pedig 2-3 rétegű polivinil-klorid fólia legyen, amelyet egyszerre kell lefektetni. sorban.Ha a terület nagy, tanácsos különböző területeken előfeszíteni;megfigyeléseket végezni a vákuumfokozatra, a talajba süllyedésre, a mélyülepedésre, a vízszintes elmozdulásra stb.;előtöltés után a homokvályút és a humuszréteget el kell távolítani.Figyelmet kell fordítani a környező környezetre gyakorolt hatásokra.
(3) Víztelenítési módszer A talajvízszint csökkentése csökkentheti az alapozás pórusvíznyomását és növelheti a fedő talaj önsúlyának feszültségét, így az effektív feszültség növekszik, ezáltal előfeszítve az alapozást.Ez tulajdonképpen az előterhelés céljának elérése a talajvízszint csökkentésével és az alaptalaj önsúlyára támaszkodva.Építési pontok: általában könnyű kútpontokat, sugárkút-pontokat vagy mélykútpontokat használnak;ha a talajréteg telített agyag, iszap, iszap és iszapos agyag, akkor tanácsos elektródákkal kombinálni.
(4) Elektroozmózisos módszer: helyezzen fémelektródákat az alapozásba, és engedje át az egyenáramot.Az egyenáramú elektromos tér hatására a talajban lévő víz az anódról a katódra áramlik, és elektroozmózist hoz létre.Ne engedje a víz utánpótlását az anódnál, és vákuum segítségével szivattyúzza a vizet a katódon lévő kútpontból, így csökken a talajvíz szintje és csökken a talaj víztartalma.Ennek eredményeként az alap megszilárdul és tömörödik, és javul a szilárdság.Az elektroozmózisos módszer az előfeszítéssel együtt is alkalmazható a telített agyagos alapok konszolidációjának felgyorsítására.
3. Tömörítési és tömörítési módszer
1. A felületi tömörítési módszer kézi döngölőt, alacsony energiaigényű döngölőgépet, hengerlő- vagy vibrációs hengerlőgépet használ a viszonylag laza felszíni talaj tömörítésére.A réteges töltőföldet is tömörítheti.Ha a felszíni talaj víztartalma magas, vagy a kitöltő talajréteg víztartalma magas, akkor a talaj megerősítése érdekében a mész és a cement rétegesen fektethető tömörítés céljából.
2. Nehéz kalapácsos döngölési módszer A nehézkalapácsos döngölés során a nehéz kalapács szabadesése által generált nagy döngölési energiát használják fel a sekély alapozás tömörítésére, így viszonylag egyenletes kemény héjréteg képződik a felületen, és bizonyos vastagságú a csapágyréteget kapjuk.Az építés főbb pontjai: Az építés előtt próbadöngölést kell végezni a releváns műszaki paraméterek meghatározásához, mint például a döngölő kalapács súlya, a fenék átmérője és leejtési távolsága, a végső süllyedés mértéke és a megfelelő döngölési idők száma, valamint az össz. süllyedő mennyiség;a horony és a gödör alsó felületének döngölés előtti magasságának magasabbnak kell lennie, mint a tervezett magasság;az alapozó talaj nedvességtartalmát a tömörítés során az optimális nedvességtartalom tartományon belül kell szabályozni;a nagy felületű tömörítést sorrendben kell elvégezni;először mély, később pedig sekély, ha az alap magassága eltérő;téli építkezés során, amikor a talaj fagyos, a fagyott talajréteget ki kell ásni, vagy a talajréteget melegítéssel meg kell olvasztani;befejezés után a fellazult termőtalajt időben el kell távolítani, vagy az úszótalajt közel 1 m-es ejtési távolságban a tervezett magasságig döngölni.
3. A strong temping az erős tamping rövidítése.Egy nehéz kalapács szabadon leesik a magasból, nagy ütési energiát fejt ki az alapra, és ismételten döngöli a talajt.Az alaptalaj részecskeszerkezete beállítódik, a talaj sűrűsödik, ami nagymértékben javíthatja az alap szilárdságát és csökkentheti az összenyomhatóságot.Az építési folyamat a következő: 1) A helyszín szintezése;2) Fektesse le az osztályozott kavicspárna réteget;3) Dinamikus tömörítéssel kavicsos stégeket állítson fel;4) Szintezze el és töltse fel az osztályozott kavicspárna réteget;5) Egyszer teljesen kompakt;6) Geotextíliát szintezni és fektetni;7) Töltse vissza a mállott salakpárna réteget, és egy vibrációs hengerrel nyolcszor tekerje fel.Általánosságban elmondható, hogy a nagy léptékű dinamikus tömörítés előtt egy tipikus vizsgálatot kell végezni egy legfeljebb 400 m2-es területen, hogy adatokat nyerjünk, és útmutatást kapjunk a tervezéshez és a kivitelezéshez.
4. Tömörítési módszer
1. A vibrációs tömörítési módszer egy speciális vibrációs eszköz által generált ismételt vízszintes rezgést és oldalirányú összenyomást alkalmaz a talaj szerkezetének fokozatos tönkretételére és a pórusvíz nyomásának gyors növelésére.A szerkezeti pusztulás következtében a talajrészecskék alacsony potenciális energiájú helyzetbe kerülhetnek, így a talaj lazából sűrűvé változik.
Építési folyamat: (1) Az építési terület vízszintbe állítása és a cölöpök elhelyezése;(2) Az építőipari jármű a helyén van, és a vibrátor a cölöpállásba van irányítva;(3) Indítsa el a vibrátort, és hagyja lassan besüllyedni a talajrétegbe, amíg 30-50 cm-rel az erősítés mélysége fölé kerül, minden mélységben rögzítse a vibrátor aktuális értékét és idejét, majd emelje fel a vibrátort a furat szájához.Ismételje meg a fenti lépéseket 1-2 alkalommal, hogy a lyukban lévő sár vékonyabb legyen.(4) Öntsön egy adag töltőanyagot a lyukba, süllyessze a vibrátort a töltőanyagba, hogy tömörítse azt, és növelje a halom átmérőjét.Ismételje meg ezt a lépést, amíg az áram a mélységben el nem éri a megadott tömörítőáramot, és jegyezze fel a töltőanyag mennyiségét.(5) Emelje ki a vibrátort a lyukból, és folytassa a felső cölöprész felépítését, amíg a teljes cölöptest meg nem rezeg, majd helyezze át a vibrátort és a berendezést egy másik cölöphelyzetbe.(6) A cölöpkészítési folyamat során a cölöptest minden szakaszának meg kell felelnie a tömörítési áram, a töltési mennyiség és a rezgéstartási idő követelményeinek.Az alapvető paramétereket helyszíni cölöpkészítési tesztekkel kell meghatározni.(7) Az építkezésen előzetesen sárelvezető árokrendszert kell kialakítani a cölöpkészítés során keletkező iszap és víz ülepítő tartályba történő koncentrálására.A tartály alján lévő vastag iszap rendszeresen kiásható és előre megbeszélt tárolóhelyre küldhető.Az ülepítő tartály tetején lévő viszonylag tiszta víz újra felhasználható.(8) Végül a cölöp tetején lévő 1 méter vastag cölöptestet ki kell ásni, vagy hengerléssel, erős döngöléssel (túltömörítéssel) stb. tömöríteni és tömöríteni, és a párnaréteget le kell fektetni. és tömörítjük.
2. A csősüllyesztő kavicscölöpök (kavicsos cölöpök, mésztalaj cölöpök, OG cölöpök, alacsony minőségű cölöpök stb.) csősüllyesztő cölöpgépekkel kalapálják, rezegtetik vagy statikai nyomás alá helyezik az alapban lévő csöveket lyukak kialakításához, majd rakják. anyagokat a csövekbe, és emelje meg (rezgesse) a csöveket, miközben anyagokat rak beléjük, hogy sűrű cölöptestet alkosson, amely kompozit alapot képez az eredeti alappal.
3. A döngölt kavicscölöpök (tömbkőpillérek) nehéz kalapácsos vagy erős döngölési módszereket alkalmaznak a kavics (tömbkő) alapozásba történő döngölésére, a kavics (tömbkő) fokozatos feltöltésére a döngölőgödörbe, és ismételten döngölve kavicscölöpöket vagy -tömböket képeznek. kőmólók.
5. Keverési mód
1. A nagynyomású sugárfugázási módszer (nagynyomású forgósugaras módszer) nagy nyomással permetezi ki a cementiszapot a befecskendező lyukból a csővezetéken keresztül, közvetlenül vágva és tönkretéve a talajt, miközben keveredik a talajjal és részben helyettesítő szerepet játszik.Megszilárdulása után vegyes cölöp (oszlop) testté válik, amely az alappal együtt kompozit alapot képez.Ezzel a módszerrel tartószerkezetet vagy szivárgásgátló szerkezetet is lehet kialakítani.
2. Mélykeverési módszer A mélykeverési módszert elsősorban a telített lágy agyag megerősítésére használják.Cementzagyot és cementet (vagy mészport) használ fő térhálósító szerként, és egy speciális mélykeverő gép segítségével a kikeményítőt az alapozó talajba juttatja, és a talajjal keveredve cementes (mész) talajhalmot hoz létre. (oszlop) test, amely az eredeti alappal összetett alapot képez.A cementes talajcölöpök (oszlopok) fizikai és mechanikai tulajdonságai a kikeményítőszer és a talaj közötti fizikai-kémiai reakciók sorozatától függenek.A hozzáadott térhálósítószer mennyisége, a keveredés egyenletessége és a talaj tulajdonságai a fő tényezők, amelyek befolyásolják a cementes talajcölöpök (oszlopok) tulajdonságait, sőt a kompozit alap szilárdságát és összenyomhatóságát is.Építési folyamat: ① Pozícionálás ② Hígtrágya előkészítés ③ Hígtrágya kiszállítás ④ Fúrás és szórás ⑤ Emelés és keverő permetezés ⑥ Ismételt fúrás és permetezés ⑦ Ismételt emelés és keverés ⑧ Amikor a fúrási és emelési sebesség a keverőtengely 0.06-1.06 tengelye. a keverést egyszer meg kell ismételni.⑨ A cölöp befejezése után tisztítsa meg a keverőlapátokra és a permetezőnyílásra tekert talajtömböket, és helyezze át a cölöphajtót egy másik cölöpállásba az építkezéshez.
6. Megerősítési módszer
(1) Geoszintetika A geoműanyag a geotechnikai mérnöki anyagok új típusa.Mesterségesen szintetizált polimereket, például műanyagokat, vegyi szálakat, szintetikus gumit stb. használ alapanyagként különböző típusú termékek előállításához, amelyeket a talaj belsejébe, felszínére vagy rétegei közé helyeznek a talaj megerősítésére vagy védelmére.A geoműanyagok geotextíliákra, geomembránokra, speciális geoszintetikumokra és kompozit geoműanyagokra oszthatók.
(2) Talajszegfal-technológia A talajszegek rögzítése általában fúrással, rudak beszúrásával és fugázással történik, de vannak olyan talajszegek is, amelyeket vastagabb acélrudak, acélszelvények és acélcsövek közvetlen meghúzásával alakítanak ki.A talajszeg teljes hosszában érintkezik a környező talajjal.Az érintkezési felületen lévő kötési súrlódási ellenállásra támaszkodva összetett talajt képez a környező talajjal.A talajszeget passzívan erőhatásnak vetik alá talajdeformáció esetén.A talaj erősítése elsősorban nyírómunkával történik.A talajszeg általában bizonyos szöget zár be a síkkal, ezért ferde erősítésnek nevezik.A talajszegek alkalmasak talajvízszint feletti vagy csapadék utáni mesterséges kitöltés, agyagos talaj, gyengén cementált homok alapgödör alátámasztására és lejtőerősítésére.
(3) Megerősített talaj A megerősített talajnak erős szakítószilárdságú megerősítést kell betemetnie a talajrétegbe, és a talajrészecskék elmozdulása és az erősítés által generált súrlódást felhasználva egy egészet alkot a talajjal és a megerősítő anyagokkal, csökkenti az általános deformációt és javítja az általános stabilitást. .A megerősítés vízszintes megerősítés.Általában erős szakítószilárdságú, nagy súrlódási együtthatóval és korrózióállósággal rendelkező szalag-, háló- és rostos anyagokat használnak, például horganyzott acéllemezeket;alumíniumötvözetek, szintetikus anyagok stb.
7. Fugázási módszer
Használjon légnyomást, hidraulikus nyomást vagy elektrokémiai elveket bizonyos szilárduló iszapok befecskendezésére az alapozási közegbe vagy az épület és az alapozás közötti résbe.A fugázó hígtrágya lehet cementiszap, cementhabarcs, agyagos cementiszap, agyagzagy, mésziszap és különféle kémiai iszapok, mint például poliuretán, lignin, szilikát stb. A fugázás célja szerint szivárgásgátló fugára osztható. , dugaszoló injektálás, erősítő injektálás és szerkezeti dőléskorrekciós fugázás.A fugázási módszer szerint tömörítési fugázásra, infiltrációs fugázásra, hasító fugázásra és elektrokémiai fugázásra osztható.A fugázási módszer széles körben alkalmazható a vízvédelemben, az építőiparban, az utak és hidak építésében, valamint a különböző mérnöki területeken.
8. Gyakori rossz alapozó talajok és jellemzőik
1. Lágy agyag A lágy agyagot lágy talajnak is nevezik, ami a gyenge agyagos talaj rövidítése.A késő negyedidőszakban keletkezett, és a tengeri fázis, lagúnafázis, folyóvölgyi fázis, tófázis, vízbe fulladt völgyfázis, deltafázis stb. viszkózus üledékeihez vagy folyami alluviális üledékeihez tartozik. Leginkább a tengerparti, középső területeken elterjedt. és a folyók alsó szakaszán vagy tavak közelében.Gyakori gyenge agyagos talaj az iszapos és iszapos talaj.A puha talaj fizikai és mechanikai tulajdonságai a következő szempontokat foglalják magukban: (1) Fizikai tulajdonságok Az agyagtartalom magas, az Ip plaszticitási index általában nagyobb, mint 17, ami agyagos talaj.A lágy agyag többnyire sötétszürke, sötétzöld, rossz szagú, szerves anyagokat tartalmaz, víztartalma magas, általában 40%-nál nagyobb, az iszap pedig 80%-nál is nagyobb lehet.A porozitási arány általában 1,0-2,0, ezek közül az 1,0-1,5-ös porozitási arányt iszapos agyagnak, az 1,5-nél nagyobb porozitási arányt iszaposnak nevezzük.Magas agyagtartalma, magas víztartalma és nagy porozitása miatt mechanikai tulajdonságai is megfelelő tulajdonságokat mutatnak – alacsony szilárdság, nagy összenyomhatóság, alacsony permeabilitás és nagy érzékenység.(2) Mechanikai tulajdonságok A puha agyag szilárdsága rendkívül alacsony, a víztelenített szilárdság pedig általában csak 5-30 kPa, ami a teherbírás nagyon alacsony alapértékében nyilvánul meg, általában nem haladja meg a 70 kPa-t, sőt néhány esetben csak 20 kPa.A puha agyag, különösen az iszap, nagy érzékenységgel rendelkezik, ami szintén fontos mutató, amely megkülönbözteti az általános agyagtól.A puha agyag nagyon összenyomható.A kompressziós együttható nagyobb, mint 0,5 MPa-1, és maximum 45 MPa-1 lehet.A tömörítési index körülbelül 0,35-0,75.Normál körülmények között a lágy agyagos rétegek a normál konszolidált talajhoz vagy kissé túlkonszolidált talajhoz tartoznak, de egyes talajrétegek, különösen a közelmúltban lerakódott talajrétegek alulkonszolidált talajhoz tartoznak.A puha agyag másik fontos jellemzője a nagyon kis áteresztőképességi együttható, amely általában 10-5-10-8 cm/s között van.Ha a permeabilitási együttható kicsi, akkor a konszolidációs sebesség nagyon lassú, az effektív feszültség lassan növekszik, és lassú az ülepedési stabilitás, és nagyon lassan növekszik az alapozás szilárdsága.Ez a tulajdonság olyan fontos szempont, amely jelentősen korlátozza az alapozó kezelési módszert és a kezelés hatását.(3) Műszaki jellemzők A puha agyag alapozás alacsony teherbírással és lassú szilárdságnövekedéssel rendelkezik;könnyen deformálódik és terhelés után egyenetlen;a deformációs sebesség nagy és a stabilitási idő hosszú;alacsony permeabilitás, tixotrópia és magas reológia jellemzi.Az általánosan használt alapozókezelési módszerek közé tartozik az előfeszítési módszer, a cseremódszer, a keverési módszer stb.
2. Vegyes kitöltés A vegyes töltés elsősorban egyes régi lakóterületeken, valamint ipari és bányászati területeken jelenik meg.Szemetes talaj, amelyet az emberek élete és termelési tevékenysége hagyott vagy halmoz fel.Ezeket a szemetes talajokat általában három kategóriába sorolják: építési szemét talaj, háztartási szemét talaj és ipari termelési hulladék talaj.A különböző típusú szeméttalajok és a különböző időpontokban felhalmozott szeméttalajok nehezen írhatók le egységes szilárdsági mutatókkal, tömörítési mutatókkal és áteresztőképességi mutatókkal.A vegyes töltet fő jellemzői a nem tervezett felhalmozódás, az összetett összetétel, az eltérő tulajdonságok, az egyenetlen vastagság és a rossz szabályosság.Emiatt ugyanazon a helyen szembetűnő nyomószilárdságbeli különbségek mutatkoznak, ami nagyon könnyen egyenetlen ülepedést okoz, és általában alapozást igényel.
3. Feltöltési talaj A töltőföld hidraulikus feltöltéssel lerakódott talaj.Az elmúlt években széles körben alkalmazták a part menti árapály-síkság fejlesztésében és az ártéri rekultivációban.Az északnyugati régióban általában látható vízeső gát (más néven töltőgát) egy feltöltő talajjal épített gát.A töltőtalaj alkotta alap egyfajta természetes alapnak tekinthető.Műszaki tulajdonságai elsősorban a töltőtalaj tulajdonságaitól függenek.A kitöltött talajalap általában a következő fontos jellemzőkkel rendelkezik.(1) A részecskék ülepedése nyilvánvalóan rendezett.A sárbemenet közelében először durva részecskék rakódnak le.Az iszap bemenetétől távolabb a lerakódott részecskék finomabbá válnak.Ugyanakkor a mélységi irányú rétegződés nyilvánvaló.(2) A töltőtalaj víztartalma viszonylag magas, általában meghaladja a folyadékhatárt, és folyó állapotban van.A töltés leállítása után természetes párolgás után gyakran megreped a felület, és jelentősen csökken a víztartalom.Az alsó töltési talaj azonban rossz vízelvezetési feltételek mellett még folyó állapotban van.Minél finomabbak a kitöltő talajrészecskék, annál nyilvánvalóbb ez a jelenség.(3) A kitöltő talajalap korai szilárdsága nagyon alacsony, és az összenyomhatóság viszonylag magas.Ennek az az oka, hogy a töltőtalaj alulkonszolidált állapotban van.A feltöltési alap fokozatosan eléri a normál konszolidációs állapotot a statikus idő növekedésével.Műszaki tulajdonságai a szemcseösszetételtől, egyöntetűségtől, a vízelvezető szilárdsági viszonyoktól és a visszatöltés utáni statikus időtől függenek.
4. Telített laza homokos talaj iszapos homok vagy finom homokos alapozás gyakran nagy szilárdságú statikus terhelés mellett.Azonban vibrációs terhelés (földrengés, mechanikai rezgés stb.) hatására a telített laza homokos talajalap elfolyósodhat, vagy nagymértékű vibrációs deformáción mehet keresztül, esetleg elveszítheti teherbíró képességét.Ennek az az oka, hogy a talajszemcsék lazán helyezkednek el, és a részecskék helyzete külső dinamikus erő hatására elmozdul az új egyensúly elérése érdekében, ami azonnal nagyobb pórusvíz-többletnyomást generál, és az effektív feszültség gyorsan csökken.Ennek az alapnak a kezelésének célja, hogy tömörebb legyen, és kiküszöbölje a cseppfolyósodás lehetőségét dinamikus terhelés mellett.Az általános kezelési módszerek közé tartozik az extrudálás, a vibroflotációs módszer stb.
5. Összeomolható lösz Azt a talajt, amely a talaj szerkezeti pusztulása következtében a bemerítés után a fedő talajréteg önsúly feszültsége, vagy az önsúly feszültség és a járulékos feszültség együttes hatására jelentős járulékos deformáción megy keresztül, omlósnak nevezzük. talaj, amely speciális talajhoz tartozik.Néhány különféle töltőtalaj is összenyomható.A hazám északkeleti részén, Északnyugat-Kínában, Közép-Kínában és Kelet-Kína egyes részein széles körben elterjedt lösz többnyire összecsukható.(Az itt említett lösz löszre és löszszerű talajra vonatkozik. Az omlós lösz önsúlyú omló löszre és nem önsúlyú omló löszre oszlik, illetve néhány régi lösz nem omlós).Az összeomló löszalapokon végzett mérnöki építés során figyelembe kell venni az alapbeomlás okozta további beülepedés okozta lehetséges károkat a projektben, és megfelelő alapkezelési módszereket kell választani az alap összeomlásának, illetve az általa okozott károk elkerülésére vagy megszüntetésére. kismértékű összeomlás.
6. Expanzív talaj Az expanzív talaj ásványi komponense főként a montmorillonit, amely erősen hidrofil.Vízfelvételkor térfogata kitágul, vízvesztéskor pedig térfogata csökken.Ez a tágulási és összehúzódási deformáció gyakran nagyon nagy, és könnyen károsíthatja az épületeket.A kiterjedt talaj széles körben elterjedt országomban, például Guangxi, Yunnan, Henan, Hubei, Sichuan, Shaanxi, Hebei, Anhui, Jiangsu és más helyeken, különböző eloszlásokkal.Az expanzív talaj egy speciális talajtípus.Az általános alapkezelési módszerek közé tartozik a talajcsere, talajjavítás, előáztatás, valamint az alapozó talaj nedvességtartalmának változását megakadályozó mérnöki intézkedések.
7. Szerves talaj és tőzeges talaj Ha a talaj különböző szervesanyagot tartalmaz, akkor különböző szerves talajok képződnek.Ha a szervesanyag-tartalom egy bizonyos értéket meghalad, tőzegtalaj képződik.Különböző mérnöki tulajdonságokkal rendelkezik.Minél nagyobb a szervesanyag-tartalom, annál nagyobb a talajminőségre gyakorolt hatás, ami elsősorban alacsony szilárdságban és nagy összenyomhatóságban nyilvánul meg.Különböző mérnöki anyagok bedolgozására is eltérő hatással van, ami kedvezőtlenül hat a közvetlen mérnöki építésre vagy alapozásra.
8. Hegyi alaptalaj A hegyvidéki alaptalaj geológiai adottságai viszonylag összetettek, elsősorban az alapozás egyenetlenségében és a lelőhely stabilitásában nyilvánulnak meg.A telephelyen a természeti környezet és az alaptalaj képződési körülményei miatt nagyméretű sziklák lehetnek, illetve a telephely környezetében kedvezőtlen geológiai jelenségek is előfordulhatnak, pl.Közvetlen vagy potenciális veszélyt jelentenek az épületekre.A hegyi alapzatra építkező épületek építésénél kiemelt figyelmet kell fordítani a helyszíni környezeti tényezőkre és a kedvezőtlen geológiai jelenségekre, szükség esetén az alapozást kezelni.
9. Karszt A karsztos területeken gyakran találhatók barlangok vagy földbarlangok, karszthornyok, karsztrések, mélyedések stb. Ezek a talajvíz eróziója vagy süllyedése következtében alakulnak ki és alakulnak ki.Nagy hatást gyakorolnak a szerkezetekre, és hajlamosak az alapozás egyenetlen alakváltozására, összeomlására és süllyedésére.Ezért a szerkezetek építése előtt el kell végezni a szükséges kezelést.
Feladás időpontja: 2024. június 17